2013. december 26., csütörtök
21.rész
Közeledett felém és............................
-Mondtam hogy nem szabad, várnod kell.
-De ha megcsókolsz akkor lehet emlékeznék.
-Nem , túl gyorsan történik minden , várnod kell.
-És te?
-Én is és hidd el nekem nehezebb lesz.
-De én nem akarom hogy bárki is miattam szenvedjen .
-Katie , várni fogok rád hidd el.
-Megölelsz?
-Jaj , gyere.
Megölelt , igaz egy csók sokkal jobban esett volna de mindent csak lépésenként , ha ő vár , akkor én is várni fogok , igaz nem tudom mire kéne emlékezzek milyen volt velem vagy én milyen voltam vele , és furcsa hogy más mondja meg azt hogy én miket csináltam , én kéne beszéljek a saját életemről mégis más teszi ezt aki közel állt hozzám de én nem emlékszem rá. Egyszer csak berontott az orvos mintha haldokolnék és kihesegette Harry-t , a 60/70-es éveiben járó doktor egész jól mozgott bevallom , mikor észrevettem mint is töröm az agyam elhesegettem a gondolatokat és vártam hogy mit mond a doki. Nem mondott semmit de szó szerint csak ül és nézett mintha tettem volna valamit is most be kéne számoljak róla .
-Igen??-kérdeztem mivel már kezdett idegesíteni a csönd.
-Maga mit művel??
-Én?
-Igen.
-Mit csináltam???
-Gondolkozzon el rajta egy kicsit , ma kelt fel .
-És??
-Nem szabad túlterhelnie magát ,nem is lett volna szabad beeengednem ide ezt a fiút , vannak kamerák , megakarta csókólni , és ha megtörtént volna most bizonyára sokkos állapotban lenne .
-Mégis miért??
-Nem emlékszik az elmúlt 3/4 hónapra sokként érintenék a történtek.
-Miért mit csináltam?
-Erről most nem szeretnék vitát nyitni de van egy újabb látógatója.
-Oké.
Jaj istenem mekkora feneket kerít ennek és mi lenne ha újra emlékeznék de csak véletlenül is , nem kapna pénz ? a szüleim nem fizetnék tovább a kezelést , neki sehol de az ég világon sehol se fájna ha újra emlékeznék , sőt még a szenvedéstől kínélné meg , mivel nem vagyok egy könnyú eset nem fog tőlem egyhamar szabadulni a doki , hamarább fog nyúgdíjba menni mint hogy engem hejrehozzon. Gondolataimból a kopogás zavart meg ,de az a kopogás egyfolytába .
-Ha most arra vársz hogy ki nyissam elárulok valamit nem fog az sikerülni ha akarsz bejösz ha nem akkor kint csak tágasabb mint itt bent.-szóltam ki mert már idegesített.
-Szia.
-Szerintem először mutatkozzunk be egymásnak vagyis csak te nekem , mert ahogy látom te már ismersz-mondtam egy nem túl kedves mosoly kíséretében.
-Igen ismerlek és hogy érzed magad??
-Á-á-á először a neved.
-Cortez.
-Cortez ,cortez,cortez,cortez, a-a nem emlékszem.
-Mindjárt gondoltam , mikor lettél ilyen keserű?
-Várjál megkosolom magam és akkor szólok.
-Nem úgy értettem.
-Tudom hogy értetted , de nem mindig azt mondom amit akarok.
-Tökös csaj lett belőled.
-Tudod majdnem meghaltam kétszer szerintem ideje volt változtatom.
-Jó ötlet volt.
-Na akkor most bájcsevegünk vagy elmondod hogy hol is ismertelek meg , és a többi és a többi.
-Oké , Harry-t ismered?
-Aham , asszem a pasim volt , nem?
-Á csak volt , na én a haverja vagyok.
-De érdekes eddig.
-Mona pasija voltam.
-Te is csak voltál.
-Igen , és akkor mire is emlékszel?
-Az unalmas , inkább azt mond hogy mire nem.
-Nem szabad , annyit papolt az a doktor és még szeretnélek látni szóval inkább semmit se mondok.
-Akkor holnap is bejösz??
-Ühüm.
-Oké , szia.
-Heló.
****
Napok teltek el azúta hogy valaki is bejött volna a doktorokon és a nővéreken kívül , már az éeletemet is meguntam itten , de tudtam gondolkodni nagyon sokat, akkor én Harry iránt érezek valamit vagyis köztünk meg van a szikra de tűlságosan közel állt hozzám ezért most nehéz neki de amúgy semmi bajom nincs vele csak nem ismerem még , akkor Cortez , ahogy beszéltünk először jó fej , az elején még én voltam vele goromba de nem nagyon vette számba ő egy olyan jó barának képzelem valami olyansmik voltunk de járt Monával és most ez egy picurit sok , és már elegem van olyan száraz itt a kaja hogy inkább nem ennék de ha nem eszek akkor kitudja még milyen bajom lesz így le kell gyömöszöljem a torkomon miközben a hányinger keringet ,és az a fertőtlenítő szag rosszul vagyok tőle nem tudok elmenni pisilni anélkül hogy zt a szagot megérezem , és a doktorok is meg nővérek és mindenkit úgy elküldenék melegebb éghajlatra de kitudja mi lesz akkor , ma asszem Cortez befog jönni és jaaaj végre valami normális is lesz , igaz csak pár nap telt el azóta hogy láttam előszőr de heteknek túnik nameg Harry , őt nem engedik be nehogy "letámadjon" de én akartam hiába magyarázom doktorna nem érti meg , gondolataimból megint az ajtókopogás zavart meg.
-Nyitva.
-Gondoltam , akkor öltözz -mondta Cortez és hozzám vágott egy csomó fekete ruhát.
Felöltöztem és végre kinéztem valahogy eddig az ágyat nyomtam pizsomában és most végre normális ruha van rajtam , hajamat átfésültem az ujaimmal csak azt nem értettem hogy ezek minek vagy mihez kellenek.
-Megyünk valahova??
-Nem mondták?
-Nem.
-Elkértelek mára , ha szeretnéd elviszlek Harry-hez vagy nem tudom esetleg vásárolni de inkább az első legyen , és majd Harry elvisz téged vásárolni.
-Ööö , oké és mikor jövünk vissza?
-Este 8 körül hozlak vissza .
-Jaj köszönöm-mondtam és a nyakába ugrottam végre kiszabadulok innen igaz csak pár órára de mégis , nem fogom halálra unni magam , és végre láthatom Harry-t , igaz eddig csak egyszer láttam és csak a nevét tudom , meg majdnem csókolóztunk de ez annyira nem is fontos , de úgy érzem mintha hiányozna , ami nem tudom hogy lehetséges .
Ahogyan kitettem a lábam a kórházból megcsapott a friss levegő amit egy ideje már nem éreztem , nagyokat zippantottam a levegőbe , hideg volt ezért hamar kirázott a hideg igaz még maradtam volna de Cortez már sietetett .
-Gyere.
-De rég nem voltam kint.
-Gyere mert még megfázol.
-Jójó.
Beültem mellé az anyós ülésre , és gyönyörködtem a tájban , ahogy mentünk egyre többet láttam , egyszer csak megáll a kocsi , ránéztem hogy mi történt.
-Megérkeztünk.
-Óó, akkor menyünk.
-Kiszáltunk a kocsiból és elöttem volt egy nagy ház ami gondolom a Harry-é , és ház mellett , még volt valami ismerős ez a nagy ház , és mintha így sokként értek volna vibráló képek jelentek meg megszédültem és a Cortez nem lett volna ott el is esek.
-Jól vagy?
-Persze , menjünk hideg van.
Ismerős volt és egy faház villant be amibe én vagyok , huha olyan valósnak tűnt, megálltunk az ajtóban és Cotez megnyomta a csengőt , nem jött senki , mégegyszer megnyomta , most hallatszódt egy nagy ajtócsapás aztán dörömbölés , gondolom hogy ez a lépcső volt , és jött is és kinyitotta az ajtót Ő. Szemei megakadtak rajtam és szája tátva maradt .
-Szia-mondtam mert már kezdett kínossá válni ahogy néz.
-Öm , szia-sztok , gyertek be , kértek valamit?
-Vizet .-mondta Cortez.-Én is-mondtam én is.
Leültünk a kanapéra és ez a hely is baromi ismerős volt és sorozatképek Harry én nyaljuk faljuk egymást és már csak nadrágba vagyunk én meg melltartóban és nadrágban, vettem egy nagy levegőt majd mintha mi sem történt volna ültem , nézelődtem egy kicsit majd bejött Harry két pohár vizzel és leült velünk szemben , csillogtak a szemei és azokkal a gyönyörű zöld szemeivel engem nézett , muszáj volt mosolyognom , ő is elmosojodott és Cortez csak nézett .
-Harry , Katie maradhat egy kicsit , nekem dolgom van és nem szeretném ha jönne , nem sértésből Kat , csak magánügy.
-Nem baj.
-Maradhat , mikor jösz vissza?
-Olyan 2/3 óra múlva , vigyázz rá.-mondta Cortez mintha csak egy gyerek lennék.
-Vigyázni fogok-mondta egy mosoly kíséretében .
Cortez elment Harry pedig leült mellém , nem szóltunk egymáshoz , és ez lehet hogy neki nem , de nekem kínos volt , csak nézett és mosolyodott el , én is mosolyogtam mintha ragájos lenne .
-Emlékszel már valamire?
-Nem ,de vannak érzések és helyek amiket mintha láttaam már volna de mégsem emlékszem mikor.
-Rám emlékszel?-kérdezte közben le nem vette rólam a szemét.
-Nem-mondtam és lesütöttem a fejem mintha tudom hogy megbántom ezzel-de mégis hiányozol.
-Tényleg?
-Igen , miért nem jöttél be?
-Nem engedtek be hozzád mikor megmondtam hogy ki vagyok.
-Miért?
-Tudod még akkor "letámadtalak" és azt hiszek hogy ha meglátlak nem fogok bírni magammal.
-De bírod.
-Lehet úgy is mondani.
-Most tudják hogy itt vagyok?
-Szerintem nem , de ha megtudják nem fognak többet ideengedni.
-Ki lakik a szomszédban?
-Te.
-Mármint mi szomszédok vagyunk???
-Igen, de miért?
-Ismerős volt a ház kinézete , és van ottan faház?
-Van , átvigyelek?
-Mehetünk?
-Tied ott minden.
-Akkor menjünk.
Kabátokat felvettük és mentünk is , kulcsom nem volt így átmásztunk a kerítésen ami elég érdekes volt mivel a kerítés nem a legalacsonyabb , Harry bakot tartott nekem , felmászta a kerítésre és azt mondta hogy ott várjak , ő felhúzta magát és a másik felén le is ugrott majd tartotta a kezét hogy én is ugorhatok , sikeresen földet értem, elindultam a ház felé.
-Fogytál.
-Én?
-Érzem.
-Nem eszek sokat , rossz ott a kaja.
-Akkor majd viszek neked .
Megálltam és hátrta fordultam szép lassan és megnéztem egy nagyon komoly arcal.
-Te tudsz főzni?
-Igen miért?
-Nem minden fiú tud , sőt még én se , és te tudsz , tudod mit meg kell taníts.
-Megfoglak , na itt is van, felmegyünk?
-Hát nem tudom , inkább maradjunk itt.
Néztem a kis házat és mintha láttam volna magamat ahogy idejövök és felmegyek a faházba majd mielőtt lemegy a nap lejövök. Gondolataimból egy hideg szellő zavart ki , amitől kirázott a hideg ezért egy Brrrr hangot adtam ki.
-Fázol?
-Picit , de még maradjunk.
-Gyere ide.-mondta majd kitárta kezeit , odamanetem kabátját kigombolta és magához húzott majd amennyi maradt a kabátból azt próbálta rám csavarni kisebb nagyobb sikerrel. Ott ültünk és elgondolkoztam azon hogy én most mennyire megbántom őt , pedig nem akarom , de nem tehetek ellene semmit még ha akarnám se tudnék emlékezni , nem mintha nem akarnám . De minden egyes perce látom hogy kényelmetlenül érzi magát , vagy pont fordítva én érzem magam így , tudom hogy együtt voltunk és most nem emlékszek semmire az ég világon , és mivel nem emlékszem pár apró szóval is megbánthatom , mint például aval hogy nem emlékszem rá .
-Harry?
-Hmm?
-Nem akarlak megbántani , de nem emlékszem rád , bármennyire próbálkozok nem megy , tudom hogy evel most megsértettelek de én tényleg nem , és lehet nem is fogok az orvosok szerint , és akkor nincs értelme , látom hogy kényelmetlen neked ez , sőt an amikor nekem is , mert nem emlékszem de most annyira dobog a szivem hogy mindjárt kiesik a helyéről , lehet hogy érzek valamit de nem emlékszem , és én , csak sajnálom.
-Semmi baj , én várok rád örökké várni fogok ,de gyere be mert már én is fázok.
Átmásztunk megint a kerítésen és bementünk a házba , megmelegetünk és néztük a TV-t.
-Kérsz forró csokit?
-Hát ha csinálsz.
-Gyere segíts.
-Oké.
Mondtam majd utána siettem a konyhába , elővett minden ami szükséges hozzá , és belekezdtünk , kis idő után csak ültünk és vártunk hogy meleg legyen vagyis nem magától hanem beraktuk a mikróba melegedni . Harry töltött egy bögrébe nekem és egy bögrébe magának , majd mikor elindultunk a nappali felé megállított és a szemembe nézett egy pimasz mosollyal .
-Mi az?
-Unatkozok.
-És mit tudok én csinálni.
-Te csak maradj és hoppá-mondta majd rámöntötte a forrócsokiját .
Legszivesebben csak röhögtem volna magamon meg ezen a szerencsétlenségen , de elszaladt ezért én utána eredtem , a pólomból kilehetett volna csavarni a csokit , ahogy szaladtam úgy csepegett , nem találtam sehol , ezért megáltam és elórdítottam magam.
-Harry akárhol is vagy , azt ugye tudod hogy belőlem folyik a csoki és mindjárt az egész ház olyan lesz.
-Tudom-halottam valami nyávogást majd két kezet a szememen , ezért nem láttam semmit.
-Engedj el , úgy is tudom hogy te vagy.
-Mégis kicsoda?-kérdezte még mindig nyávogva.
-Harry.
-Összetévesztesz valakivel.
-Én?? soha.
-Honnan tudod?
-Ismerem a hangod , és mindjárt megfulladsz a nevetéstől szóval engedj már el.
-Szóval így megy ez?-mondta majd levette a kezét a szememről.
-Hogy??
-Tiszta csoki minden.
-Mondtam.
-Na gyere , kapsz egy más polot majd jösz takarítani.
-De én beteg vagyok.-mondtam a szám szélét húzogatva.
-Nem úgy néz ki , na gyere-mondta és elkapott a csuklómtól majd gondolom a szobája felé voncolt .
-Már voltam itt??-kérdeztem mivel ismerős volt .
-Igen.
Az ajtóban álltam amíg Harry a cuccai közt turkált , majd , megint bevillant egy sorozat kép , mintha minden sokkos hatásként érne , megcsapott mint az áram , magamat láttam Harry-vel , nem éppen beszélgettünk , csókoloztunk. Megszédültem mjad az ajtóba kapaszkodtam nehogy leesek , Harry észrevette mit művelek és gyorsan idejött hozzám.
-Jól vagy? Semmi baj?
-Nem semmi , csak , mi erősen jóba voltunk??
-Hát eléggé , de miért??
-Semmi , vagy de , csókolóztunk itt , az ágyban??
-Hát ...... igen , emlékszel rá??
-Valamit mondanom kell.
-Mondjad.
-Mikor jöttünk , megláttam a saját házam és láttam a faházat , amiről igazából nem is tudtam , és mikor leülltem a kanapéra akkor láttam téged meg engem ahogy majdnem , és most is , és akkor most megtörtént?
-Te jó ég , és nem szédülsz , nincs semmi baj??
-Nem nincs , de akkor??
-Nem , ha rajtad múlt volna akkor már rég megtörtént.
-Rajtam?
-Igen ,te akartad , de én még jónak láttam azt ha várunk.
-Aha.
Nem gondoltam hogy Harry-vel ennyire közeli kapcsolatban álltunk vagyis szépen megmondva majdnem dugtunk , meg hogy szomszédok voltunk meg minden kicsit sok így egyszerre , de vajon hogy ismerkedtünk meg?
-És mi hol találkoztunk előszőr , vagy hogy ismerkedtünk meg ?
-Hát iskolában , aztán pedig jöttél hozzám mateket tanítani és akkor volt ott a kanapén khm , meg még sorolhatom de ha másként mondom más oldalát fogod látni szóval mindent szépen sorba , oké?
-Hú , oké .
Visszament a szekrényhez pólót keresni , mondjuk én nem éppeg úgy gondoltam el ezt a találkozást hogy suliba főleg ahogyan kinéz Harry vagyis nem mert szívdöglesztő pasi meg mi van? tetszik nekem? én valahogy úgy látom hogy egy bárban esetleg egy utca sarkon épp halálra ver valakit és meglátom meg ilyen sötét gondolatok Harry nekem nem angyalkának tűnik vagyis de de csak egyszer-egyszer leginkább a sötét oldalától félek és attól hogy mikor fogom azt megismerni.
-Találtam valamit , ebbe nem fog eltűnni.-mondta és a kezembe nyomta .
Leült az ágyra nem is kinyúlt majdnem az egész ágyat elfoglalta , és rámnézett mintha valamit csinálnom kéne de mit fetkőzzek le előtte muhaha arról csak álmodni szabad.
-Na-sietetett .
-Mi van?
-Nem akarsz öltözni?
-De , kimennél?
-Ugyan már , láttalak félmesztelenül sőt még többet is-mondta majd felült.
-De most nem fogsz.
-Oké , ott a fürdőszoba , de figyelmeztetlek van hozzá kulcsom és bármikor bemehetek.
Bementem levetettem a pólómat és felvettem a Harry-ét , olyan nem is tudom Harry illata volt a pólómat bent hagytam és kimentem , nem volt Harry a szobában , elindultam a nappaliba hátha lement közben. Mikor leértem senki sehol az ajtó nyitva van . Be pánikoltam mi van ha valaki volt bent és elvitte Őt . Bementem a konyhába a legnagyobb csöndben és mikor megfordultam volna valaki befogta a számat és szorosan magához húzott , semmit se tudtam tenni , nem láttam nem tudom ki lehet , mi van ha megakar ölni?
.........................
Sziasztok , hát nagyon sajnálom hogy nem voltak részek egy jó ideje , de elgondolkoztam azon hogy bezárom a blogot van pár új ötletem , de ha azokat ebbe beleírnám minden zavaros lenne , de még meglássuk hogy mit történik , remélem tetszik , próbáltam egy hosszút írni , mert hát Karácsony van még , igaz hogy itt a téli szünet , de nekem nincs ötletem , és már tényleg nem tudom hogy mit kéne írjak , de remélem hogy ez tetszik , komizzatok és ha van ötletetek akkor írjátok meg :))
-Mondtam hogy nem szabad, várnod kell.
-De ha megcsókolsz akkor lehet emlékeznék.
-Nem , túl gyorsan történik minden , várnod kell.
-És te?
-Én is és hidd el nekem nehezebb lesz.
-De én nem akarom hogy bárki is miattam szenvedjen .
-Katie , várni fogok rád hidd el.
-Megölelsz?
-Jaj , gyere.
Megölelt , igaz egy csók sokkal jobban esett volna de mindent csak lépésenként , ha ő vár , akkor én is várni fogok , igaz nem tudom mire kéne emlékezzek milyen volt velem vagy én milyen voltam vele , és furcsa hogy más mondja meg azt hogy én miket csináltam , én kéne beszéljek a saját életemről mégis más teszi ezt aki közel állt hozzám de én nem emlékszem rá. Egyszer csak berontott az orvos mintha haldokolnék és kihesegette Harry-t , a 60/70-es éveiben járó doktor egész jól mozgott bevallom , mikor észrevettem mint is töröm az agyam elhesegettem a gondolatokat és vártam hogy mit mond a doki. Nem mondott semmit de szó szerint csak ül és nézett mintha tettem volna valamit is most be kéne számoljak róla .
-Igen??-kérdeztem mivel már kezdett idegesíteni a csönd.
-Maga mit művel??
-Én?
-Igen.
-Mit csináltam???
-Gondolkozzon el rajta egy kicsit , ma kelt fel .
-És??
-Nem szabad túlterhelnie magát ,nem is lett volna szabad beeengednem ide ezt a fiút , vannak kamerák , megakarta csókólni , és ha megtörtént volna most bizonyára sokkos állapotban lenne .
-Mégis miért??
-Nem emlékszik az elmúlt 3/4 hónapra sokként érintenék a történtek.
-Miért mit csináltam?
-Erről most nem szeretnék vitát nyitni de van egy újabb látógatója.
-Oké.
Jaj istenem mekkora feneket kerít ennek és mi lenne ha újra emlékeznék de csak véletlenül is , nem kapna pénz ? a szüleim nem fizetnék tovább a kezelést , neki sehol de az ég világon sehol se fájna ha újra emlékeznék , sőt még a szenvedéstől kínélné meg , mivel nem vagyok egy könnyú eset nem fog tőlem egyhamar szabadulni a doki , hamarább fog nyúgdíjba menni mint hogy engem hejrehozzon. Gondolataimból a kopogás zavart meg ,de az a kopogás egyfolytába .
-Ha most arra vársz hogy ki nyissam elárulok valamit nem fog az sikerülni ha akarsz bejösz ha nem akkor kint csak tágasabb mint itt bent.-szóltam ki mert már idegesített.
-Szia.
-Szerintem először mutatkozzunk be egymásnak vagyis csak te nekem , mert ahogy látom te már ismersz-mondtam egy nem túl kedves mosoly kíséretében.
-Igen ismerlek és hogy érzed magad??
-Á-á-á először a neved.
-Cortez.
-Cortez ,cortez,cortez,cortez, a-a nem emlékszem.
-Mindjárt gondoltam , mikor lettél ilyen keserű?
-Várjál megkosolom magam és akkor szólok.
-Nem úgy értettem.
-Tudom hogy értetted , de nem mindig azt mondom amit akarok.
-Tökös csaj lett belőled.
-Tudod majdnem meghaltam kétszer szerintem ideje volt változtatom.
-Jó ötlet volt.
-Na akkor most bájcsevegünk vagy elmondod hogy hol is ismertelek meg , és a többi és a többi.
-Oké , Harry-t ismered?
-Aham , asszem a pasim volt , nem?
-Á csak volt , na én a haverja vagyok.
-De érdekes eddig.
-Mona pasija voltam.
-Te is csak voltál.
-Igen , és akkor mire is emlékszel?
-Az unalmas , inkább azt mond hogy mire nem.
-Nem szabad , annyit papolt az a doktor és még szeretnélek látni szóval inkább semmit se mondok.
-Akkor holnap is bejösz??
-Ühüm.
-Oké , szia.
-Heló.
****
Napok teltek el azúta hogy valaki is bejött volna a doktorokon és a nővéreken kívül , már az éeletemet is meguntam itten , de tudtam gondolkodni nagyon sokat, akkor én Harry iránt érezek valamit vagyis köztünk meg van a szikra de tűlságosan közel állt hozzám ezért most nehéz neki de amúgy semmi bajom nincs vele csak nem ismerem még , akkor Cortez , ahogy beszéltünk először jó fej , az elején még én voltam vele goromba de nem nagyon vette számba ő egy olyan jó barának képzelem valami olyansmik voltunk de járt Monával és most ez egy picurit sok , és már elegem van olyan száraz itt a kaja hogy inkább nem ennék de ha nem eszek akkor kitudja még milyen bajom lesz így le kell gyömöszöljem a torkomon miközben a hányinger keringet ,és az a fertőtlenítő szag rosszul vagyok tőle nem tudok elmenni pisilni anélkül hogy zt a szagot megérezem , és a doktorok is meg nővérek és mindenkit úgy elküldenék melegebb éghajlatra de kitudja mi lesz akkor , ma asszem Cortez befog jönni és jaaaj végre valami normális is lesz , igaz csak pár nap telt el azóta hogy láttam előszőr de heteknek túnik nameg Harry , őt nem engedik be nehogy "letámadjon" de én akartam hiába magyarázom doktorna nem érti meg , gondolataimból megint az ajtókopogás zavart meg.
-Nyitva.
-Gondoltam , akkor öltözz -mondta Cortez és hozzám vágott egy csomó fekete ruhát.
Felöltöztem és végre kinéztem valahogy eddig az ágyat nyomtam pizsomában és most végre normális ruha van rajtam , hajamat átfésültem az ujaimmal csak azt nem értettem hogy ezek minek vagy mihez kellenek.
-Megyünk valahova??
-Nem mondták?
-Nem.
-Elkértelek mára , ha szeretnéd elviszlek Harry-hez vagy nem tudom esetleg vásárolni de inkább az első legyen , és majd Harry elvisz téged vásárolni.
-Ööö , oké és mikor jövünk vissza?
-Este 8 körül hozlak vissza .
-Jaj köszönöm-mondtam és a nyakába ugrottam végre kiszabadulok innen igaz csak pár órára de mégis , nem fogom halálra unni magam , és végre láthatom Harry-t , igaz eddig csak egyszer láttam és csak a nevét tudom , meg majdnem csókolóztunk de ez annyira nem is fontos , de úgy érzem mintha hiányozna , ami nem tudom hogy lehetséges .
Ahogyan kitettem a lábam a kórházból megcsapott a friss levegő amit egy ideje már nem éreztem , nagyokat zippantottam a levegőbe , hideg volt ezért hamar kirázott a hideg igaz még maradtam volna de Cortez már sietetett .
-Gyere.
-De rég nem voltam kint.
-Gyere mert még megfázol.
-Jójó.
Beültem mellé az anyós ülésre , és gyönyörködtem a tájban , ahogy mentünk egyre többet láttam , egyszer csak megáll a kocsi , ránéztem hogy mi történt.
-Megérkeztünk.
-Óó, akkor menyünk.
-Kiszáltunk a kocsiból és elöttem volt egy nagy ház ami gondolom a Harry-é , és ház mellett , még volt valami ismerős ez a nagy ház , és mintha így sokként értek volna vibráló képek jelentek meg megszédültem és a Cortez nem lett volna ott el is esek.
-Jól vagy?
-Persze , menjünk hideg van.
Ismerős volt és egy faház villant be amibe én vagyok , huha olyan valósnak tűnt, megálltunk az ajtóban és Cotez megnyomta a csengőt , nem jött senki , mégegyszer megnyomta , most hallatszódt egy nagy ajtócsapás aztán dörömbölés , gondolom hogy ez a lépcső volt , és jött is és kinyitotta az ajtót Ő. Szemei megakadtak rajtam és szája tátva maradt .
-Szia-mondtam mert már kezdett kínossá válni ahogy néz.
-Öm , szia-sztok , gyertek be , kértek valamit?
-Vizet .-mondta Cortez.-Én is-mondtam én is.
Leültünk a kanapéra és ez a hely is baromi ismerős volt és sorozatképek Harry én nyaljuk faljuk egymást és már csak nadrágba vagyunk én meg melltartóban és nadrágban, vettem egy nagy levegőt majd mintha mi sem történt volna ültem , nézelődtem egy kicsit majd bejött Harry két pohár vizzel és leült velünk szemben , csillogtak a szemei és azokkal a gyönyörű zöld szemeivel engem nézett , muszáj volt mosolyognom , ő is elmosojodott és Cortez csak nézett .
-Harry , Katie maradhat egy kicsit , nekem dolgom van és nem szeretném ha jönne , nem sértésből Kat , csak magánügy.
-Nem baj.
-Maradhat , mikor jösz vissza?
-Olyan 2/3 óra múlva , vigyázz rá.-mondta Cortez mintha csak egy gyerek lennék.
-Vigyázni fogok-mondta egy mosoly kíséretében .
Cortez elment Harry pedig leült mellém , nem szóltunk egymáshoz , és ez lehet hogy neki nem , de nekem kínos volt , csak nézett és mosolyodott el , én is mosolyogtam mintha ragájos lenne .
-Emlékszel már valamire?
-Nem ,de vannak érzések és helyek amiket mintha láttaam már volna de mégsem emlékszem mikor.
-Rám emlékszel?-kérdezte közben le nem vette rólam a szemét.
-Nem-mondtam és lesütöttem a fejem mintha tudom hogy megbántom ezzel-de mégis hiányozol.
-Tényleg?
-Igen , miért nem jöttél be?
-Nem engedtek be hozzád mikor megmondtam hogy ki vagyok.
-Miért?
-Tudod még akkor "letámadtalak" és azt hiszek hogy ha meglátlak nem fogok bírni magammal.
-De bírod.
-Lehet úgy is mondani.
-Most tudják hogy itt vagyok?
-Szerintem nem , de ha megtudják nem fognak többet ideengedni.
-Ki lakik a szomszédban?
-Te.
-Mármint mi szomszédok vagyunk???
-Igen, de miért?
-Ismerős volt a ház kinézete , és van ottan faház?
-Van , átvigyelek?
-Mehetünk?
-Tied ott minden.
-Akkor menjünk.
Kabátokat felvettük és mentünk is , kulcsom nem volt így átmásztunk a kerítésen ami elég érdekes volt mivel a kerítés nem a legalacsonyabb , Harry bakot tartott nekem , felmászta a kerítésre és azt mondta hogy ott várjak , ő felhúzta magát és a másik felén le is ugrott majd tartotta a kezét hogy én is ugorhatok , sikeresen földet értem, elindultam a ház felé.
-Fogytál.
-Én?
-Érzem.
-Nem eszek sokat , rossz ott a kaja.
-Akkor majd viszek neked .
Megálltam és hátrta fordultam szép lassan és megnéztem egy nagyon komoly arcal.
-Te tudsz főzni?
-Igen miért?
-Nem minden fiú tud , sőt még én se , és te tudsz , tudod mit meg kell taníts.
-Megfoglak , na itt is van, felmegyünk?
-Hát nem tudom , inkább maradjunk itt.
Néztem a kis házat és mintha láttam volna magamat ahogy idejövök és felmegyek a faházba majd mielőtt lemegy a nap lejövök. Gondolataimból egy hideg szellő zavart ki , amitől kirázott a hideg ezért egy Brrrr hangot adtam ki.
-Fázol?
-Picit , de még maradjunk.
-Gyere ide.-mondta majd kitárta kezeit , odamanetem kabátját kigombolta és magához húzott majd amennyi maradt a kabátból azt próbálta rám csavarni kisebb nagyobb sikerrel. Ott ültünk és elgondolkoztam azon hogy én most mennyire megbántom őt , pedig nem akarom , de nem tehetek ellene semmit még ha akarnám se tudnék emlékezni , nem mintha nem akarnám . De minden egyes perce látom hogy kényelmetlenül érzi magát , vagy pont fordítva én érzem magam így , tudom hogy együtt voltunk és most nem emlékszek semmire az ég világon , és mivel nem emlékszem pár apró szóval is megbánthatom , mint például aval hogy nem emlékszem rá .
-Harry?
-Hmm?
-Nem akarlak megbántani , de nem emlékszem rád , bármennyire próbálkozok nem megy , tudom hogy evel most megsértettelek de én tényleg nem , és lehet nem is fogok az orvosok szerint , és akkor nincs értelme , látom hogy kényelmetlen neked ez , sőt an amikor nekem is , mert nem emlékszem de most annyira dobog a szivem hogy mindjárt kiesik a helyéről , lehet hogy érzek valamit de nem emlékszem , és én , csak sajnálom.
-Semmi baj , én várok rád örökké várni fogok ,de gyere be mert már én is fázok.
Átmásztunk megint a kerítésen és bementünk a házba , megmelegetünk és néztük a TV-t.
-Kérsz forró csokit?
-Hát ha csinálsz.
-Gyere segíts.
-Oké.
Mondtam majd utána siettem a konyhába , elővett minden ami szükséges hozzá , és belekezdtünk , kis idő után csak ültünk és vártunk hogy meleg legyen vagyis nem magától hanem beraktuk a mikróba melegedni . Harry töltött egy bögrébe nekem és egy bögrébe magának , majd mikor elindultunk a nappali felé megállított és a szemembe nézett egy pimasz mosollyal .
-Mi az?
-Unatkozok.
-És mit tudok én csinálni.
-Te csak maradj és hoppá-mondta majd rámöntötte a forrócsokiját .
Legszivesebben csak röhögtem volna magamon meg ezen a szerencsétlenségen , de elszaladt ezért én utána eredtem , a pólomból kilehetett volna csavarni a csokit , ahogy szaladtam úgy csepegett , nem találtam sehol , ezért megáltam és elórdítottam magam.
-Harry akárhol is vagy , azt ugye tudod hogy belőlem folyik a csoki és mindjárt az egész ház olyan lesz.
-Tudom-halottam valami nyávogást majd két kezet a szememen , ezért nem láttam semmit.
-Engedj el , úgy is tudom hogy te vagy.
-Mégis kicsoda?-kérdezte még mindig nyávogva.
-Harry.
-Összetévesztesz valakivel.
-Én?? soha.
-Honnan tudod?
-Ismerem a hangod , és mindjárt megfulladsz a nevetéstől szóval engedj már el.
-Szóval így megy ez?-mondta majd levette a kezét a szememről.
-Hogy??
-Tiszta csoki minden.
-Mondtam.
-Na gyere , kapsz egy más polot majd jösz takarítani.
-De én beteg vagyok.-mondtam a szám szélét húzogatva.
-Nem úgy néz ki , na gyere-mondta és elkapott a csuklómtól majd gondolom a szobája felé voncolt .
-Már voltam itt??-kérdeztem mivel ismerős volt .
-Igen.
Az ajtóban álltam amíg Harry a cuccai közt turkált , majd , megint bevillant egy sorozat kép , mintha minden sokkos hatásként érne , megcsapott mint az áram , magamat láttam Harry-vel , nem éppen beszélgettünk , csókoloztunk. Megszédültem mjad az ajtóba kapaszkodtam nehogy leesek , Harry észrevette mit művelek és gyorsan idejött hozzám.
-Jól vagy? Semmi baj?
-Nem semmi , csak , mi erősen jóba voltunk??
-Hát eléggé , de miért??
-Semmi , vagy de , csókolóztunk itt , az ágyban??
-Hát ...... igen , emlékszel rá??
-Valamit mondanom kell.
-Mondjad.
-Mikor jöttünk , megláttam a saját házam és láttam a faházat , amiről igazából nem is tudtam , és mikor leülltem a kanapéra akkor láttam téged meg engem ahogy majdnem , és most is , és akkor most megtörtént?
-Te jó ég , és nem szédülsz , nincs semmi baj??
-Nem nincs , de akkor??
-Nem , ha rajtad múlt volna akkor már rég megtörtént.
-Rajtam?
-Igen ,te akartad , de én még jónak láttam azt ha várunk.
-Aha.
Nem gondoltam hogy Harry-vel ennyire közeli kapcsolatban álltunk vagyis szépen megmondva majdnem dugtunk , meg hogy szomszédok voltunk meg minden kicsit sok így egyszerre , de vajon hogy ismerkedtünk meg?
-És mi hol találkoztunk előszőr , vagy hogy ismerkedtünk meg ?
-Hát iskolában , aztán pedig jöttél hozzám mateket tanítani és akkor volt ott a kanapén khm , meg még sorolhatom de ha másként mondom más oldalát fogod látni szóval mindent szépen sorba , oké?
-Hú , oké .
Visszament a szekrényhez pólót keresni , mondjuk én nem éppeg úgy gondoltam el ezt a találkozást hogy suliba főleg ahogyan kinéz Harry vagyis nem mert szívdöglesztő pasi meg mi van? tetszik nekem? én valahogy úgy látom hogy egy bárban esetleg egy utca sarkon épp halálra ver valakit és meglátom meg ilyen sötét gondolatok Harry nekem nem angyalkának tűnik vagyis de de csak egyszer-egyszer leginkább a sötét oldalától félek és attól hogy mikor fogom azt megismerni.
-Találtam valamit , ebbe nem fog eltűnni.-mondta és a kezembe nyomta .
Leült az ágyra nem is kinyúlt majdnem az egész ágyat elfoglalta , és rámnézett mintha valamit csinálnom kéne de mit fetkőzzek le előtte muhaha arról csak álmodni szabad.
-Na-sietetett .
-Mi van?
-Nem akarsz öltözni?
-De , kimennél?
-Ugyan már , láttalak félmesztelenül sőt még többet is-mondta majd felült.
-De most nem fogsz.
-Oké , ott a fürdőszoba , de figyelmeztetlek van hozzá kulcsom és bármikor bemehetek.
Bementem levetettem a pólómat és felvettem a Harry-ét , olyan nem is tudom Harry illata volt a pólómat bent hagytam és kimentem , nem volt Harry a szobában , elindultam a nappaliba hátha lement közben. Mikor leértem senki sehol az ajtó nyitva van . Be pánikoltam mi van ha valaki volt bent és elvitte Őt . Bementem a konyhába a legnagyobb csöndben és mikor megfordultam volna valaki befogta a számat és szorosan magához húzott , semmit se tudtam tenni , nem láttam nem tudom ki lehet , mi van ha megakar ölni?
.........................
Sziasztok , hát nagyon sajnálom hogy nem voltak részek egy jó ideje , de elgondolkoztam azon hogy bezárom a blogot van pár új ötletem , de ha azokat ebbe beleírnám minden zavaros lenne , de még meglássuk hogy mit történik , remélem tetszik , próbáltam egy hosszút írni , mert hát Karácsony van még , igaz hogy itt a téli szünet , de nekem nincs ötletem , és már tényleg nem tudom hogy mit kéne írjak , de remélem hogy ez tetszik , komizzatok és ha van ötletetek akkor írjátok meg :))
2013. december 9., hétfő
20.rész
-Még nem.................................
-Mit még nem?
-Még nem mutattál be a szüleidnek.
-Hát....te se.
-Na éppeg ezért , holnap haza megyünk és először a te szüleidet keressük fel , utána meg az enyéimet.
-Oké , akkor már el se kezdek okokat felsorolni mert így is úgyis menni fogunk , de akkor most jösz és fürdesz velem egyet.
-Fürdőszobába??-kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.
-Nem kint a medencében.
Lehajtotta a fejét és látszott rajta hogy mosolyog , kitervelt valamit , biztosan , fejét felemelte és egyenesen szemeibe nézett , nagy vigyorral elindult felém , én pedig hátrálni kezdtem , tervem hogy elszaladok hamar meg híusult mivel neki ütköztem a falnak, így nem nagyon tudtam kiszabadulni , és Harry csak közelítettet és közelített felém , és már tényleg csak pár centire volt tőlem , mikor bevillant valamit és minden elhomályosult , hideget éreztem fáztam és egyszerre volt melegem ,, ki akartam nyitni a szemem de nem sikerült hiába is próbálkoztam , nem sikerült , hangokat hallottam , hideget éreztem a melegség eltűnt csak hideg volt és semmi más , idegen hangok és érintések, semmi amit felismernék , olyan volt mintha aludnék és azzal küzködök hogy felkeljek ami nem sikerül .
~Harry szemszöge~
Katie felé közelítettem , mikor lesápadt és az ölömbe hullott , ekkor rossz előérzetem lett és csak ébreszgettem Katiet de semmi , még egy hang se vagy egy kézmozgás akármi , de semmi , pulzusa volt és szuszogott is , gyorsan tárcsáztam a mentőket , akik pár percen belül itt lehetnek , nem veszíthetem el , csak most találtam rá , nem mehet el ilyen könnyen nem hagyom. a mentősők berontottak a szobába és egyből Katie köré gyurakodtak , eltoltak tőle és én tehetetlenül csak néztem és vártam mit csinálnak vele , egyik felemelte és kivitte a mentőhőz.
-Uram hozzátartózó?
-Barátja vagyok.
-Jöjjön velünk-parancsolt rám az eggyik mentős.
Beültem , Katiet láttam lesokkolt , hordágyon , lélegeztetőre kapcsolta és inyekciózzák , mi történ hetett vele? . Egész úton a kezét fogtam , sőt még a korházban is, mikor leállt a pulzusa , ellöktek tőle , és bevitték egy szobába vagy öt orvos is berohant oda , én is bementem volna nagyon , de leállítottak , nem hagyták.
-Uram nyugodjon meg , minden rendben lesz , de most nem mehet oda be.-mondta egy nővér aki a vállamnál fogva nyomott hátra fele hogy minél kevesebbet lássak az ott bent történtekből. -Uram , ha nem ül le , be kell nyugtatóznom.
Nem volt más választásom, muszály volt leülnöm , csak ültem , talán órákon keresztül , és nem jött senki és semmi hír Katieről , egy orvost láttam kiépni a szobából és gyorsan elindultam feléje , hátha elárul valamit.
-Dokrtor úr , várjon -kiáltottam utána.
-Segíthetek?
-Remélem igen , csak azt szeretném tudni hogy mi történt a barátnőm oda bent van és nem engedtek be , mi történt??
-Azon még gondolkozunk ,de egy genetikai betegség az oka , öröklődött a családban.
-Megműtötték??
- Igen , de mostmár mennem kell , viszonlátásra.
-Viszlát.
Odamentem a recepcióshoz és vártam hogy befejezze a telefonálást.
-Jónapot miben segíthetek?
-Magának is , Bemehetnék a barátnőmöz?
-Most hozták be?
-Pár órája.
-Meg is van Katie, ugye?
-Igen, bemehetek?
-Pillanat felívom az orvosát.
Ameddig , csevegett az orvossal addig én nem is tudom , kikapcsoltam csak ültem és olyan volt mintha Katie nem léteznek megint az az üresség , rosszat éreztem , nagy üreséget ami azelött volt hogy Katievel találkoztam volna .
-Bemehet hozzá de csak pár perce , és fel kell öltöznie-mondta és a kezembe nyomott egy sapkát és köpenyt , olyanok voltak mit a szemetes zsákok , csak éppen a fejemre kell felhúzzam , biztosan jól nézhettem ki benne , de most ez érdekelt a legkevésbé , kaptam egy "maszkot" és bemehettem Ő hozzá. Leültem az ágy szélére és jobban szemügyre vettem , borzasztó csomó cső , kilóg innen onnan , és nem tehetek semmit, megfogtam a kezét és csak néztem , gondolkoztam mit mondhatnék neki , de nem jöttek a gondolatok üres voltam , Katie nélkül üres , és csak néztem néztem ameddig el nem aludtam.
~Katie szemszöge~
Egy elhagyatott mezőn voltam , ahol tél volt , és egy nagy fekete égbolt amin nem voltak csillagok , melegséget éreztem újra , hosszú idő után , tesemet átjárta a meleg és nem fáztam, hangokat hallottam meg valaki a nevemen szólítgat, éreztem meleg lehelletét de nem láttam hogy kié lehet , éreztem ahogyan fogja a kezem és nem enged el , éreztem azt hogy valaki vigyázik rám, de én nem látom bármennyire is kiakarom nyitni a szemem nem megy , nem sikerül , egy hangot hallok amit azt súgja Ébredj fel de nem tudom honnan jön , az égből hallom , onnan beszél valaki hozzám . Próbálom kinyitni a szemeim de nem megy , egyszer csak zajokat hallottam . Kezemen hideget éreztem és egy éles fájdalmat , és utána elzsibbadt , és mintha erőt adott volna nekem , szemeimet még nem voltam képes kinyitni de éreztem az ujjaimat , éreztem ahogy mozognak , és a lábujkaim is , mozogtak , végre , furcsa szagot éreztem , fertőtlenitő illatát , és sikerült kinyitni a szemem, éles fény csapott meg így inkább visszacsuktam , még piláncsoltam párat majd sikerült kinyitni a szemem , hár fehér ruhás férfi állt velem szemben.
-Jónapot, hogy érzi magát?
-Maguknak is , amm hogy kerültem ide??
-Tudja mozgatni a lábát?
-Igen.
-Rendben , akkor pár perc múlva visszajövünk és megvizsgáljuk , addig egy fiatal ember szeretne önnel beszélni.
-Oké-mondtam , mivel nem tudtam hogy ki lehet ez.
Felültem az ágyon majd az ablak fele néztem , havazik , tél van?? majd egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes.
-Szia, jól vagy , annyira megijedtem-közelített felém egy számomra ismeretlen fiú, és megakart ölelni?
-Ismerjük egymást?
-Katie , a barátod vagyok, Harry , ......
-Nem ismerlek.
-Nem hiszek neked-mondta és megfogta a kezem , bizsergett testem minden porcikája és elöntött a melegség.
-De én tényleg nem ismerlek , sohase láttalak.
-Ne-mondta alig hallható hangon és lesápadt , még állt előttem pár percig majd bejöttek az orvosok , és kitessékelték.
-Ki volt ez a fiú???
-A barátja.
-Nem láttam még sohase hogy lenne a barátom-nevettem fel irónikusan .
-Nem emlékszik rá??
-Most mondom hogy még sohase láttam , és mióta lett tél??
-Mire emlékszik??
-Hogy most költözünk be a házba , és megismertem egy lány asszem Mona a neve , és ennyi , de még nyár volt.
-Aljon fel megvizsgáljuk.
Minden hol letapiztak , jaj hogy utálom ezt , mikor végeztek a tapizással nem is vizsgálással , visszaültem az ágyamra és vártam , reméltem visszajön az a fiú. Egyszer megszólal a telefonom , gyorsan odakaptam a fejem és elvettem az asztalról , egy ismeretlen szám hívott .
-Igen?
-Katie?
-Igen.
-Jaj hála az égnek , élsz?
-Felvettem a telefont ezek szerint igen , de elárulnád hogy kivel is beszélek?
-Jaj bocsáss meg , Cortez vagyok, jól vagy?
-Cortez?
-Mona pasija voltam.
-Mona?
-Hahó!
-Nem emlékszem rád bocsi.
-Tudom hogy mérges vagy meg is értem , és azt kérem hogy megbocsáss , de nem most szórakozz velem azt hittem hogy meghaltál?
-Én halott? , rossz számot hívtál drága-és ki is nyomtam.
Ültem az ágyon és nem tudtam mit csinálni , a méreg majd megvetett , senkit se ismerek de majdnem mindeki ismer engem , és miért hiszi hogy meghaltam , még élek egy jó darabig remélem , de egy valami nagyon furdalta az oldalam , ki az a göndör hajú fiú , aki bejött hozzám és megfogta a kezem?? a hasam görcsbe rándult , és elkezdett valami csipogni , és csak sötét , megint , újra sötétség lett , és a szememet még most se tudom kinyitni .
Úgy éreztem napok telnek el ottan a sötétségben , sőt heteknek is tűnt , mikor megéreztem egy ismerős illatot , egy nagyon finom parfüm volt , nem tudtam kié lehet , zajokat is hallottam , és mozgattam az ujjaim , valaki megfogta a kezem , megijedtem de ez az ismerős érzés , testemet a meleg át járta és mintha erőt adott volna , hogy kinyissam a szemem , de mikor megláttam hogy ki is fogta meg a kezem akkor még boldogabb lettem , újra eljött , újra itt van , és hozzám jött.
-Jó reggelt.-mondta és végigsimított az arcomon , közben másik kezével az én kezemet fogta.
-Szia, helló , megint mi történt?
-Belső vérzésed volt .
-Hogy mim?-kérdeztem és nyúltam is a polóm sarka után , felhúztam és a látvány hát a borzalmas volt , vagy három helyen voltam összevarva , és mint a három le volt kötve , de mikor hozzáértem vagy összekuporodtam nagyon fájt.
-Mikor??
-Pár hete , mesterséges kómában tartottak hogy mikor felkelsz ne kapj sokkot .
-Pár hete?? hányadika van??
-Hét hetet pár napot , negyedike van.
-Mármint??
-December negyedike.
-Szent szar-lesápadtam a gondolattól hogy én az elmúlt majdnem fél évre nem emlékszem.
-Az orvos szerint jó ha a közeledben vagyok , hátha emlékeket idézek fel.
-Voltak közös emlékeink?
-Igen , sok közös emlék.
-És , ezt most lehet nem szabadna kérdeznem , de hogy hívnak?-összeráncoltam a homlokom.
-Harry.
-És mi együtt voltunk??
-Mármint??
-Együtt , voltunk vagy erősen közel öööö........
-Jártunk.
-Komolyan??
-Nem hiszed?
-Nem emlékszem , tudod azért eléggé furcsa hogy elvesziti az ember az eszméletét és nem emlékszik az ezelötti pár hónapra és most egy idegen mondja meg hogy mit is csinált és milyen kapcsolatban állt vele.
-Idegen??
-Nem , nem , csak .............. én csak megszeretnélek ismerni újra .
-Én is téged.
-Megfoghatom a kezed??
-Mikor lettél ilyen bátor?
-Tudod majdnem meghalltam kétszer is , és mos tmár nem nagyon félek semmitől , egyszer úgyis eljön az én utolsó időm és nem akarok bánkódni hogy még több száz dolgot tehettem volna még és nem tettem , nikább megteszem most.
-Oké , oké , megfoghatod , de az orvos azt mondta hogy közelebbről nem ismerhetjük meg egymást , vagyis tudod ismerkedés csak.
-És ez neked oké??
-Dehogy az ha szabadna megcsókolnálak több százszor , egész nap fognám a keze és ölelnélek , de nem tehetem szóval be kell érnem aval hogy beszélhetek veled , mondjuk a szívem mást diktál de az nem lenne helyes.
-Honnan tudod??
-Szeretnéd??
-Most műtöttek meg háromszor , kétszer majdnem meghalltam , most már kérem az ezért való ajándékaimat.
-Feküdj le.
Mondta és mintha a kivégzésemre vittek volna szivem a torkomban dobogott , és a levegőt szaporán vettem, lefeküdtem az ágyra , ő felém hajolt , és csak nézett , szememet és ajkaimat.
-Nem tehetem.
-De én is akarom.
-Nem szabad-mondta és becsukta a szemeit , de még mindig fölöttem volt.
-Biztosan akarod??
-Nagyon.
Közeledett felém és............................
Sajnálom hogy késett , de hát sulis , dolgozatok , tudjátok , de remélem tetszeni fog és komiztok :)))
-Mit még nem?
-Még nem mutattál be a szüleidnek.
-Hát....te se.
-Na éppeg ezért , holnap haza megyünk és először a te szüleidet keressük fel , utána meg az enyéimet.
-Oké , akkor már el se kezdek okokat felsorolni mert így is úgyis menni fogunk , de akkor most jösz és fürdesz velem egyet.
-Fürdőszobába??-kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.
-Nem kint a medencében.
Lehajtotta a fejét és látszott rajta hogy mosolyog , kitervelt valamit , biztosan , fejét felemelte és egyenesen szemeibe nézett , nagy vigyorral elindult felém , én pedig hátrálni kezdtem , tervem hogy elszaladok hamar meg híusult mivel neki ütköztem a falnak, így nem nagyon tudtam kiszabadulni , és Harry csak közelítettet és közelített felém , és már tényleg csak pár centire volt tőlem , mikor bevillant valamit és minden elhomályosult , hideget éreztem fáztam és egyszerre volt melegem ,, ki akartam nyitni a szemem de nem sikerült hiába is próbálkoztam , nem sikerült , hangokat hallottam , hideget éreztem a melegség eltűnt csak hideg volt és semmi más , idegen hangok és érintések, semmi amit felismernék , olyan volt mintha aludnék és azzal küzködök hogy felkeljek ami nem sikerül .
~Harry szemszöge~
Katie felé közelítettem , mikor lesápadt és az ölömbe hullott , ekkor rossz előérzetem lett és csak ébreszgettem Katiet de semmi , még egy hang se vagy egy kézmozgás akármi , de semmi , pulzusa volt és szuszogott is , gyorsan tárcsáztam a mentőket , akik pár percen belül itt lehetnek , nem veszíthetem el , csak most találtam rá , nem mehet el ilyen könnyen nem hagyom. a mentősők berontottak a szobába és egyből Katie köré gyurakodtak , eltoltak tőle és én tehetetlenül csak néztem és vártam mit csinálnak vele , egyik felemelte és kivitte a mentőhőz.
-Uram hozzátartózó?
-Barátja vagyok.
-Jöjjön velünk-parancsolt rám az eggyik mentős.
Beültem , Katiet láttam lesokkolt , hordágyon , lélegeztetőre kapcsolta és inyekciózzák , mi történ hetett vele? . Egész úton a kezét fogtam , sőt még a korházban is, mikor leállt a pulzusa , ellöktek tőle , és bevitték egy szobába vagy öt orvos is berohant oda , én is bementem volna nagyon , de leállítottak , nem hagyták.
-Uram nyugodjon meg , minden rendben lesz , de most nem mehet oda be.-mondta egy nővér aki a vállamnál fogva nyomott hátra fele hogy minél kevesebbet lássak az ott bent történtekből. -Uram , ha nem ül le , be kell nyugtatóznom.
Nem volt más választásom, muszály volt leülnöm , csak ültem , talán órákon keresztül , és nem jött senki és semmi hír Katieről , egy orvost láttam kiépni a szobából és gyorsan elindultam feléje , hátha elárul valamit.
-Dokrtor úr , várjon -kiáltottam utána.
-Segíthetek?
-Remélem igen , csak azt szeretném tudni hogy mi történt a barátnőm oda bent van és nem engedtek be , mi történt??
-Azon még gondolkozunk ,de egy genetikai betegség az oka , öröklődött a családban.
-Megműtötték??
- Igen , de mostmár mennem kell , viszonlátásra.
-Viszlát.
Odamentem a recepcióshoz és vártam hogy befejezze a telefonálást.
-Jónapot miben segíthetek?
-Magának is , Bemehetnék a barátnőmöz?
-Most hozták be?
-Pár órája.
-Meg is van Katie, ugye?
-Igen, bemehetek?
-Pillanat felívom az orvosát.
Ameddig , csevegett az orvossal addig én nem is tudom , kikapcsoltam csak ültem és olyan volt mintha Katie nem léteznek megint az az üresség , rosszat éreztem , nagy üreséget ami azelött volt hogy Katievel találkoztam volna .
-Bemehet hozzá de csak pár perce , és fel kell öltöznie-mondta és a kezembe nyomott egy sapkát és köpenyt , olyanok voltak mit a szemetes zsákok , csak éppen a fejemre kell felhúzzam , biztosan jól nézhettem ki benne , de most ez érdekelt a legkevésbé , kaptam egy "maszkot" és bemehettem Ő hozzá. Leültem az ágy szélére és jobban szemügyre vettem , borzasztó csomó cső , kilóg innen onnan , és nem tehetek semmit, megfogtam a kezét és csak néztem , gondolkoztam mit mondhatnék neki , de nem jöttek a gondolatok üres voltam , Katie nélkül üres , és csak néztem néztem ameddig el nem aludtam.
~Katie szemszöge~
Egy elhagyatott mezőn voltam , ahol tél volt , és egy nagy fekete égbolt amin nem voltak csillagok , melegséget éreztem újra , hosszú idő után , tesemet átjárta a meleg és nem fáztam, hangokat hallottam meg valaki a nevemen szólítgat, éreztem meleg lehelletét de nem láttam hogy kié lehet , éreztem ahogyan fogja a kezem és nem enged el , éreztem azt hogy valaki vigyázik rám, de én nem látom bármennyire is kiakarom nyitni a szemem nem megy , nem sikerül , egy hangot hallok amit azt súgja Ébredj fel de nem tudom honnan jön , az égből hallom , onnan beszél valaki hozzám . Próbálom kinyitni a szemeim de nem megy , egyszer csak zajokat hallottam . Kezemen hideget éreztem és egy éles fájdalmat , és utána elzsibbadt , és mintha erőt adott volna nekem , szemeimet még nem voltam képes kinyitni de éreztem az ujjaimat , éreztem ahogy mozognak , és a lábujkaim is , mozogtak , végre , furcsa szagot éreztem , fertőtlenitő illatát , és sikerült kinyitni a szemem, éles fény csapott meg így inkább visszacsuktam , még piláncsoltam párat majd sikerült kinyitni a szemem , hár fehér ruhás férfi állt velem szemben.
-Jónapot, hogy érzi magát?
-Maguknak is , amm hogy kerültem ide??
-Tudja mozgatni a lábát?
-Igen.
-Rendben , akkor pár perc múlva visszajövünk és megvizsgáljuk , addig egy fiatal ember szeretne önnel beszélni.
-Oké-mondtam , mivel nem tudtam hogy ki lehet ez.
Felültem az ágyon majd az ablak fele néztem , havazik , tél van?? majd egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes.
-Szia, jól vagy , annyira megijedtem-közelített felém egy számomra ismeretlen fiú, és megakart ölelni?
-Ismerjük egymást?
-Katie , a barátod vagyok, Harry , ......
-Nem ismerlek.
-Nem hiszek neked-mondta és megfogta a kezem , bizsergett testem minden porcikája és elöntött a melegség.
-De én tényleg nem ismerlek , sohase láttalak.
-Ne-mondta alig hallható hangon és lesápadt , még állt előttem pár percig majd bejöttek az orvosok , és kitessékelték.
-Ki volt ez a fiú???
-A barátja.
-Nem láttam még sohase hogy lenne a barátom-nevettem fel irónikusan .
-Nem emlékszik rá??
-Most mondom hogy még sohase láttam , és mióta lett tél??
-Mire emlékszik??
-Hogy most költözünk be a házba , és megismertem egy lány asszem Mona a neve , és ennyi , de még nyár volt.
-Aljon fel megvizsgáljuk.
Minden hol letapiztak , jaj hogy utálom ezt , mikor végeztek a tapizással nem is vizsgálással , visszaültem az ágyamra és vártam , reméltem visszajön az a fiú. Egyszer megszólal a telefonom , gyorsan odakaptam a fejem és elvettem az asztalról , egy ismeretlen szám hívott .
-Igen?
-Katie?
-Igen.
-Jaj hála az égnek , élsz?
-Felvettem a telefont ezek szerint igen , de elárulnád hogy kivel is beszélek?
-Jaj bocsáss meg , Cortez vagyok, jól vagy?
-Cortez?
-Mona pasija voltam.
-Mona?
-Hahó!
-Nem emlékszem rád bocsi.
-Tudom hogy mérges vagy meg is értem , és azt kérem hogy megbocsáss , de nem most szórakozz velem azt hittem hogy meghaltál?
-Én halott? , rossz számot hívtál drága-és ki is nyomtam.
Ültem az ágyon és nem tudtam mit csinálni , a méreg majd megvetett , senkit se ismerek de majdnem mindeki ismer engem , és miért hiszi hogy meghaltam , még élek egy jó darabig remélem , de egy valami nagyon furdalta az oldalam , ki az a göndör hajú fiú , aki bejött hozzám és megfogta a kezem?? a hasam görcsbe rándult , és elkezdett valami csipogni , és csak sötét , megint , újra sötétség lett , és a szememet még most se tudom kinyitni .
Úgy éreztem napok telnek el ottan a sötétségben , sőt heteknek is tűnt , mikor megéreztem egy ismerős illatot , egy nagyon finom parfüm volt , nem tudtam kié lehet , zajokat is hallottam , és mozgattam az ujjaim , valaki megfogta a kezem , megijedtem de ez az ismerős érzés , testemet a meleg át járta és mintha erőt adott volna , hogy kinyissam a szemem , de mikor megláttam hogy ki is fogta meg a kezem akkor még boldogabb lettem , újra eljött , újra itt van , és hozzám jött.
-Jó reggelt.-mondta és végigsimított az arcomon , közben másik kezével az én kezemet fogta.
-Szia, helló , megint mi történt?
-Belső vérzésed volt .
-Hogy mim?-kérdeztem és nyúltam is a polóm sarka után , felhúztam és a látvány hát a borzalmas volt , vagy három helyen voltam összevarva , és mint a három le volt kötve , de mikor hozzáértem vagy összekuporodtam nagyon fájt.
-Mikor??
-Pár hete , mesterséges kómában tartottak hogy mikor felkelsz ne kapj sokkot .
-Pár hete?? hányadika van??
-Hét hetet pár napot , negyedike van.
-Mármint??
-December negyedike.
-Szent szar-lesápadtam a gondolattól hogy én az elmúlt majdnem fél évre nem emlékszem.
-Az orvos szerint jó ha a közeledben vagyok , hátha emlékeket idézek fel.
-Voltak közös emlékeink?
-Igen , sok közös emlék.
-És , ezt most lehet nem szabadna kérdeznem , de hogy hívnak?-összeráncoltam a homlokom.
-Harry.
-És mi együtt voltunk??
-Mármint??
-Együtt , voltunk vagy erősen közel öööö........
-Jártunk.
-Komolyan??
-Nem hiszed?
-Nem emlékszem , tudod azért eléggé furcsa hogy elvesziti az ember az eszméletét és nem emlékszik az ezelötti pár hónapra és most egy idegen mondja meg hogy mit is csinált és milyen kapcsolatban állt vele.
-Idegen??
-Nem , nem , csak .............. én csak megszeretnélek ismerni újra .
-Én is téged.
-Megfoghatom a kezed??
-Mikor lettél ilyen bátor?
-Tudod majdnem meghalltam kétszer is , és mos tmár nem nagyon félek semmitől , egyszer úgyis eljön az én utolsó időm és nem akarok bánkódni hogy még több száz dolgot tehettem volna még és nem tettem , nikább megteszem most.
-Oké , oké , megfoghatod , de az orvos azt mondta hogy közelebbről nem ismerhetjük meg egymást , vagyis tudod ismerkedés csak.
-És ez neked oké??
-Dehogy az ha szabadna megcsókolnálak több százszor , egész nap fognám a keze és ölelnélek , de nem tehetem szóval be kell érnem aval hogy beszélhetek veled , mondjuk a szívem mást diktál de az nem lenne helyes.
-Honnan tudod??
-Szeretnéd??
-Most műtöttek meg háromszor , kétszer majdnem meghalltam , most már kérem az ezért való ajándékaimat.
-Feküdj le.
Mondta és mintha a kivégzésemre vittek volna szivem a torkomban dobogott , és a levegőt szaporán vettem, lefeküdtem az ágyra , ő felém hajolt , és csak nézett , szememet és ajkaimat.
-Nem tehetem.
-De én is akarom.
-Nem szabad-mondta és becsukta a szemeit , de még mindig fölöttem volt.
-Biztosan akarod??
-Nagyon.
Közeledett felém és............................
Sajnálom hogy késett , de hát sulis , dolgozatok , tudjátok , de remélem tetszeni fog és komiztok :)))
2013. december 4., szerda
...
Nem rész.
Csak segítsetek kérlek , nem tudom eldönteni hogy a következő rész miről szóljon , vagyis van két ötletem , Katie nem emlékezzen Hazz-ra , vagy Katie legyen vámpír , meiket akarjátok , minél hamarabb megszületik a döntés annál hamarabb lesz rész :))
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)



