2013. december 9., hétfő

20.rész

-Még nem.................................


-Mit még nem?
-Még nem mutattál be a szüleidnek.
-Hát....te se.
-Na éppeg ezért , holnap haza megyünk és először a te szüleidet keressük fel , utána meg az enyéimet.
-Oké , akkor már el se kezdek okokat felsorolni mert így is úgyis menni fogunk , de akkor most jösz és fürdesz velem egyet.
-Fürdőszobába??-kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.
-Nem kint a medencében.
Lehajtotta a fejét és látszott rajta hogy mosolyog , kitervelt valamit , biztosan , fejét felemelte és egyenesen szemeibe nézett , nagy vigyorral elindult felém , én pedig hátrálni kezdtem , tervem hogy elszaladok hamar meg híusult mivel neki ütköztem a falnak, így nem nagyon tudtam kiszabadulni , és Harry csak közelítettet és közelített felém , és már tényleg csak pár centire volt tőlem , mikor bevillant valamit és minden elhomályosult , hideget éreztem fáztam és egyszerre volt melegem ,, ki akartam nyitni a szemem de nem sikerült hiába is próbálkoztam , nem sikerült , hangokat hallottam , hideget éreztem a melegség eltűnt csak hideg volt és semmi más , idegen hangok és érintések, semmi amit felismernék , olyan volt mintha aludnék és azzal küzködök hogy felkeljek ami nem sikerül .


~Harry szemszöge~

Katie felé közelítettem , mikor lesápadt és az ölömbe hullott , ekkor rossz előérzetem lett és csak ébreszgettem Katiet de semmi , még egy hang se vagy egy kézmozgás akármi , de semmi , pulzusa volt és szuszogott is , gyorsan tárcsáztam a mentőket , akik pár percen belül itt lehetnek , nem veszíthetem el , csak most találtam rá , nem mehet el ilyen könnyen nem hagyom. a mentősők berontottak a szobába és egyből Katie köré gyurakodtak , eltoltak tőle és én tehetetlenül csak néztem és vártam mit csinálnak vele , egyik felemelte és kivitte a mentőhőz.
-Uram hozzátartózó?
-Barátja vagyok.
-Jöjjön velünk-parancsolt rám az eggyik mentős.
Beültem , Katiet láttam lesokkolt , hordágyon , lélegeztetőre kapcsolta és inyekciózzák , mi történ hetett vele? . Egész úton a kezét fogtam , sőt még a korházban is, mikor leállt a pulzusa , ellöktek tőle , és bevitték egy szobába vagy öt orvos is berohant oda , én is bementem volna nagyon , de leállítottak , nem hagyták.
-Uram nyugodjon meg , minden rendben lesz , de most nem mehet oda be.-mondta egy nővér aki a vállamnál fogva nyomott hátra fele hogy minél kevesebbet lássak az ott bent történtekből. -Uram , ha nem ül le , be kell nyugtatóznom.
Nem volt más választásom, muszály volt leülnöm , csak ültem , talán órákon keresztül , és nem jött senki és semmi hír Katieről , egy orvost láttam kiépni a szobából és  gyorsan elindultam feléje , hátha elárul valamit.
-Dokrtor úr , várjon -kiáltottam utána.
-Segíthetek?
-Remélem igen , csak azt szeretném tudni hogy mi történt a barátnőm oda bent van és nem engedtek be , mi történt??
-Azon még gondolkozunk ,de egy genetikai betegség az oka , öröklődött a családban.
-Megműtötték??
-  Igen , de mostmár mennem kell , viszonlátásra.
-Viszlát.
Odamentem a recepcióshoz és vártam hogy befejezze a telefonálást.
-Jónapot miben segíthetek?
-Magának is , Bemehetnék a barátnőmöz?
-Most hozták be?
-Pár órája.
-Meg is van Katie, ugye?
-Igen, bemehetek?
-Pillanat felívom az orvosát.
Ameddig , csevegett az orvossal addig én nem is tudom , kikapcsoltam csak ültem és olyan volt mintha Katie nem léteznek megint az az üresség , rosszat éreztem , nagy üreséget ami azelött volt hogy Katievel találkoztam volna .
-Bemehet hozzá de csak pár perce , és fel kell öltöznie-mondta és a kezembe nyomott egy sapkát és köpenyt , olyanok voltak mit a szemetes zsákok , csak éppen a fejemre kell felhúzzam , biztosan jól nézhettem ki benne , de most ez érdekelt a legkevésbé , kaptam egy "maszkot" és bemehettem Ő hozzá. Leültem az ágy szélére és jobban szemügyre vettem , borzasztó csomó cső , kilóg innen onnan , és nem tehetek semmit, megfogtam a kezét és csak néztem , gondolkoztam mit mondhatnék neki , de nem jöttek a gondolatok üres voltam , Katie nélkül üres , és csak néztem néztem ameddig el nem aludtam.

~Katie szemszöge~

Egy elhagyatott mezőn voltam , ahol tél volt , és egy nagy fekete égbolt amin nem voltak csillagok , melegséget éreztem újra , hosszú idő után , tesemet átjárta a meleg és nem fáztam, hangokat hallottam meg valaki a nevemen szólítgat, éreztem meleg lehelletét de nem láttam hogy kié lehet , éreztem ahogyan fogja a kezem és nem enged el , éreztem azt hogy valaki vigyázik rám, de én nem látom bármennyire is kiakarom nyitni a szemem nem megy , nem sikerül , egy hangot hallok amit azt súgja Ébredj fel de nem tudom honnan jön , az égből hallom , onnan beszél valaki hozzám . Próbálom kinyitni a szemeim de nem megy , egyszer csak zajokat hallottam . Kezemen hideget éreztem és egy éles fájdalmat , és utána elzsibbadt , és mintha erőt adott volna nekem , szemeimet még nem voltam képes kinyitni de éreztem az ujjaimat , éreztem ahogy mozognak , és a lábujkaim is , mozogtak , végre , furcsa szagot éreztem , fertőtlenitő illatát , és sikerült kinyitni a szemem, éles fény csapott meg így inkább visszacsuktam , még piláncsoltam párat majd sikerült kinyitni a szemem , hár fehér ruhás férfi állt velem szemben.
-Jónapot, hogy érzi magát?
-Maguknak is , amm hogy kerültem ide??
-Tudja mozgatni a lábát?
-Igen.
-Rendben , akkor pár perc múlva visszajövünk és megvizsgáljuk , addig egy fiatal ember szeretne önnel beszélni.
-Oké-mondtam , mivel nem tudtam hogy ki lehet ez.
Felültem az ágyon majd az ablak fele néztem , havazik , tél van?? majd egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes.
-Szia, jól vagy , annyira megijedtem-közelített felém egy számomra ismeretlen fiú, és megakart ölelni?
-Ismerjük egymást?
-Katie , a barátod vagyok, Harry , ......
-Nem ismerlek.
-Nem hiszek neked-mondta és megfogta a kezem , bizsergett testem minden porcikája és elöntött a melegség.
-De én tényleg nem ismerlek , sohase láttalak.
-Ne-mondta alig hallható hangon és lesápadt , még állt előttem pár percig majd bejöttek az orvosok , és kitessékelték.
-Ki volt ez a fiú???
-A barátja.
-Nem láttam még sohase hogy lenne a barátom-nevettem fel irónikusan .
-Nem emlékszik rá??
-Most mondom hogy még sohase láttam , és mióta lett tél??
-Mire emlékszik??
-Hogy most költözünk be a házba , és megismertem egy lány asszem Mona a neve , és ennyi , de még nyár volt.
-Aljon fel megvizsgáljuk.
Minden hol letapiztak , jaj hogy utálom ezt , mikor végeztek a tapizással nem is vizsgálással , visszaültem az ágyamra és vártam , reméltem visszajön az a fiú. Egyszer megszólal a telefonom , gyorsan odakaptam a fejem és elvettem az asztalról , egy ismeretlen szám hívott .
-Igen?
-Katie?
-Igen.
-Jaj hála az égnek , élsz?
-Felvettem a telefont ezek szerint igen , de elárulnád hogy kivel is beszélek?
 -Jaj bocsáss meg , Cortez vagyok, jól vagy?
-Cortez?
-Mona pasija voltam.
-Mona?
-Hahó!
-Nem emlékszem rád bocsi.
-Tudom hogy mérges vagy meg is értem , és azt kérem hogy megbocsáss , de nem most szórakozz velem azt hittem hogy meghaltál?
-Én halott? , rossz számot hívtál drága-és ki is nyomtam.
Ültem az ágyon és nem tudtam mit csinálni , a méreg majd megvetett , senkit se ismerek de majdnem mindeki ismer engem , és miért hiszi hogy meghaltam , még élek egy jó darabig remélem , de egy valami nagyon furdalta az oldalam , ki az a göndör hajú fiú , aki bejött hozzám és megfogta  a kezem?? a hasam görcsbe rándult , és elkezdett valami csipogni , és csak sötét , megint , újra sötétség lett , és a szememet még most se tudom kinyitni .
Úgy éreztem napok telnek el ottan a sötétségben , sőt heteknek is tűnt , mikor megéreztem egy ismerős illatot , egy nagyon finom parfüm volt , nem tudtam kié lehet , zajokat is hallottam , és mozgattam az ujjaim , valaki megfogta a kezem , megijedtem de ez az ismerős érzés , testemet a meleg át járta és mintha erőt adott volna , hogy kinyissam a szemem , de mikor megláttam hogy ki is fogta meg a kezem akkor még boldogabb lettem , újra eljött , újra itt van , és hozzám jött.
-Jó reggelt.-mondta és végigsimított az arcomon , közben másik kezével az én kezemet fogta.
-Szia, helló , megint mi történt?
-Belső vérzésed volt .
-Hogy mim?-kérdeztem és nyúltam is a polóm sarka után , felhúztam és a látvány hát a borzalmas volt , vagy három helyen voltam összevarva , és mint a három le volt kötve , de mikor hozzáértem vagy összekuporodtam nagyon fájt.
-Mikor??
-Pár hete , mesterséges kómában tartottak hogy mikor felkelsz ne kapj sokkot .
-Pár hete?? hányadika van??
-Hét hetet pár napot , negyedike van.
-Mármint??
-December negyedike.
-Szent szar-lesápadtam a gondolattól hogy én az elmúlt majdnem fél évre nem emlékszem.
-Az orvos szerint jó ha a közeledben vagyok , hátha emlékeket idézek fel.
-Voltak közös emlékeink?
-Igen , sok közös emlék.
-És , ezt most lehet nem szabadna kérdeznem , de hogy hívnak?-összeráncoltam a homlokom.
-Harry.
-És mi együtt voltunk??
-Mármint??
-Együtt , voltunk vagy erősen közel öööö........
-Jártunk.
-Komolyan??
-Nem hiszed?
-Nem emlékszem , tudod azért eléggé furcsa hogy elvesziti az ember az eszméletét és nem emlékszik az ezelötti pár hónapra  és most egy idegen mondja meg hogy mit is csinált és milyen kapcsolatban állt vele.
-Idegen??
-Nem , nem , csak .............. én csak megszeretnélek ismerni újra .
-Én is téged.
-Megfoghatom a kezed??
-Mikor lettél ilyen bátor?
-Tudod majdnem meghalltam kétszer is , és mos tmár nem nagyon félek semmitől , egyszer úgyis eljön az én utolsó időm és nem akarok bánkódni hogy még több száz dolgot tehettem volna még  és nem tettem , nikább megteszem most.
-Oké , oké , megfoghatod , de az orvos azt mondta hogy közelebbről nem ismerhetjük meg egymást , vagyis tudod ismerkedés csak.
-És ez neked oké??
-Dehogy az  ha szabadna megcsókolnálak több százszor , egész nap fognám a keze és ölelnélek , de nem tehetem szóval be kell érnem aval hogy beszélhetek veled , mondjuk a szívem mást diktál de az nem lenne helyes.
-Honnan tudod??
-Szeretnéd??
-Most műtöttek meg háromszor , kétszer majdnem meghalltam , most már kérem az ezért való ajándékaimat.
-Feküdj le.
Mondta és mintha a kivégzésemre vittek volna szivem a torkomban dobogott , és a levegőt szaporán vettem, lefeküdtem az ágyra , ő felém hajolt , és csak nézett , szememet és ajkaimat.
-Nem tehetem.
-De én is akarom.
-Nem szabad-mondta és becsukta a szemeit , de még mindig fölöttem volt.
-Biztosan akarod??
-Nagyon.
Közeledett felém és............................


Sajnálom hogy késett , de hát sulis , dolgozatok , tudjátok , de remélem tetszeni fog és komiztok :)))

9 megjegyzés: